A községtől délre 2 km-es távolságba helyezkedik el a kiváló mikroklímájának köszönhetően a harmonikus, zamatos borokat termő Vigadó hegy. A Vigadó-hegy elnevezés először 1782-ben, egy II. József korabeli térképen szerepel. A hegy régóta lakott volt, régen itt volt a falu maga. Még a két háború között is több család egész évben kint élt. Csak ügyeket intézni vagy bevásárolni jöttek le a faluba, a gyerekek is a hegyről jártak le iskolába. Az 1960-as évek közepén költöztek be a faluba az utolsó családok. Az idősebbek még ismerik az egyes területrészek neveit: Varga-kút, Cigánygödör, Foki erdő, a három forrás…
A Vigadó-hegy kilátójáról csodálatos panoráma tárul a szemlélődő elé, kelet-nyugati irányban messze belátni a Kapos-folyó völgyét. A hegy tetején a Dr. Andrásofszky Barna által 1998-ban Erdélyből hozatott eredeti székely kapu áll, utalva a nyugalmazott igazgató-főorvos szilágysági gyökereire. A székely kapu mellett 2000-ben Millenniumi szoborparkot avattunk három kopjafával, melyeket minden idelátogatónak büszkén mutatunk meg.
A hegy másik nevezetes helye a kápolna. Az eredeti, Szent Miklós fakápolnát a legenda szerint 1779-ben hajósok építették, hálából, mert megmenekültek a Kapos áradásakor. Az 1800-as évek elején építhették át, azóta a kőkápolna Nepomuki Szent János nevét viseli, akinek a kőszobra ma is a Kapos hídjánál áll.. Évente egyszer, Pünkösd előtt két héttel, vasárnap kinyitjuk a kápolnát, és a plébános úr ünnepi szentmisét tart az egybegyűlt szőlősgazdáknak és híveknek.
A hegy végig beton úton közelíthet meg, 2007-ben a villanyáramot is kivezették.
A Vigadó-hegy területén már a római korban folyt szőlőművelés, abban az időben honosították meg itt a szilvát és a barackot. Termesztett szőlőfajták: olaszrizling, királyleányka, zöldvertelini, kékfrankos, zweigelt és a merlot.
Felfejlődőben van a borturizmus is, melynek az évenkénti ,,Nyitott pincék" program is jó reklámot biztosít.